Kedves Olvasóim!

Rengeteg lakberendezős bejegyzést írtam amióta elindult a blog, de még egyszer sem mutattam be a saját otthonunkat majd teljes egészében, csak elhintettem itt-ott pár képet, egy-egy röpke posztot. Eljött hát az ideje annak, hogy megismerjétek! Mondhatni 'akasztom magamat':D

A lakásunk új építésű, nem túl nagy. Mindössze 58 négyzetméteres, leginkább átlagos magyar lakás méret, hiszen a panelek is nagy többségében ekkorák. Óriási előnye, hogy lehetett tisztán padlófűtéssel is kérni, így legalább a pici beltér berendezését nem nehezítik a radiátorok. Az egész nagyon nyitott, aminek előnye, hogy tágasnak hat, ugyanakkor hátránya, hogy a lakás szinte bármely pontjáról szinte bárhová ellátni. Ezért úgy találtam érdemesnek megtervezni a berendezést, hogy az alapok egységesek legyenek. Így lett például minden fal, laminált padló és ajtó fehér.

Konyha: Nagyon sokáig vacilláltam a konyha elrendezésén. A ’kedves építész’ ugyanis valószínűleg nem igazán számolt utána annak, hogy egy átlagos konyhában mi mekkora és az hogyan fér el. Nem sokkal, csak itt-ott 20-30 centikkel rövidebbek a falak, mint kellene. A tervező úgy gondolta, hogy egy L alakú konyha lenne ide a megoldás. Hm, na persze. Akárhogy számoltam, sakkoztam, csak nem jött ki úgy, hogy beférjen egy hűtő, tűzhely, mosogató úgy, hogy még pult is maradjon és ne vesszen el a sarok (a sarokszekrényre gondolok, aminek a csücskében általában egy kihasználatlan fekete lyuk tátong).

Ja és akkor is egyedi tervezésű konyhabútort kellett volna rendelnem. Végig böngésztem a helyi konyhabútorosok kínálatát, és nem győztek meg – egyik sem tudott számomra az Ikeával versenyre kelni, főleg nem ár-érték arányban. Így készült egy kicsit a gombhoz a nadrág – tehát a sztenderd Ikea konyhabútor méretekkel számolva addig osztottam szoroztam, míg rájöttem, ’ki kell lépnem a dobozból’. És akkor megszületett az elhatározás – két párhuzamos pult lesz a megoldás. Innen már egymás után jöttek az ötletek, a bontott tégla- és burkolat-vadászat.

A sárga lámpák egy helyi söröző tulajdonosának padlásáról vannak - miután megkérdeztem tőle, hogy honnan vannak a pub-ban a szuper lámpák, elárulta, hogy egy korábbi szórakozóhelyről maradtak, és még fekszik pár a padláson, ha szeretném elhozza nekem. Naná hogy szerettem volna, akkor persze még ütött-kopott sötétbarnák voltak...

A konyhapadló burkolatáért mentem talán a legtöbbet, egészen Szentendréig (tőlünk 230 km) - az AC Design üzletébe. Az egész konyha kb. 7 négyzetméter – barátok közt is ici-pici. De ezzel az elrendezéssel nagyon ergonomikus lett és tulajdonképpen minden alapvetően szükséges dolog elfér. Az igazsághoz tartozik, hogy van még egy külső tároló a folyosón, oda rejtettünk még egy mélyhűtős hűtőt. 

Hálószoba: Egy percig nem volt kérdés, hogy kárpitozott ágyat szeretnénk – hála égnek van a városban egy szuper szaküzlet, ahol rendelésre készíttetik az ágyakat, többféle méretből, fazonból, és kárpitból lehet választani, teljesen elfogadható áron. Az ágyhoz igazítottam a „lomizott” éjjeli szekrények színét, amiket belülről festettem sárgára. A csónakos kép az ágy fölött saját fotó, a tihanyi Belső tónál készült. Ami nem látszik a képeken, az ággyal szemközti fal mentén egy hatalmas, egyedi gyártású gardróbszekrény van. Ezen kívül nincs is monstrum bútordarab a lakásban. Szerintem egy ilyen viszonylag kicsi, nagyjából egy légterű lakásnál ez nem is lehetne másképp.

Dolgozó: Egyszerű, Ikea kombináció egy kis csavarral. Sok kacatot elrejt, de mégsem nyomja össze a szobát. Nagyon szeretem a füles fotelt, igazi kényelmes klasszikus darab. Ha úgy dolgozom, hogy kell a nagy monitor, akkor az asztalhoz ülök, de ha nem kell, akkor a fotel a legtutibb home-office. :)

Gyerekszoba: Inci-finci, nincs az egész 9 négyzetméter. Annak ellenére, hogy a gyerek még kicsi, már most nagy ágyat raktunk be – egyrészt adta magát, ez volt az én régi ágyam a szülői házban – másrészt szeretünk összebújva olvasni, az esti rutin része. Sokszor ott is alszom – leginkább ha beteg a gyerkőc. 

Itt van még mit alakítgatni, lehet hogy az íróasztal is kap valami festést. A fali párnát azért készítettem, mert nagyon hideg a fal. A mintája most már elég babás – valószínű, hogy hamarosan az is átalakításra kerül. Nagyon örült a gyerek a képeknek amiket rajzoltam neki a fekete keretekbe – készítettem egy csomó vázlatot, amiből ő választotta ki azt a hatot, amit megcsináltam nagyban. Ő is egyre ügyesebben rajzol – hamarosan lehet, hogy a saját alkotásai váltják le az enyémeket. A másik oldalon a bölcsis alkotásokból vannak kirakva a nagy kedvencek.

Az öreg ütött-kopott piros szekrény már a harmadik generációt szolgálja ki – még mindig tele van azokkal a matricákkal, amiket én ragasztgattam rá ennyi idősen, mint most a kisfiam. Éppen ezért hagyom, hogy ő is telerakja az ő matricáival – ez az a felület, amin szabadon lehet ragasztgatni. 

Nappali: A lakás közepén hagytunk egy nagy üres teret, egyrészt tulajdonképpen közlekedő, másrészt óriási játszótér, amit gyakran elfoglalnak a hot wheels pályák, vagy egy óriás bunker, amibe akár befér az egész család. Kicsi lakásba kicsi kanapé való, itt azért egy kicsit nehezen is férünk el, de egyelőre nem találtam ennél megfelelőbb darabot ide. Majd egyszer, ha lesz egy nagy nappalink… 

Ha tetszett a bejegyzés kövess a Facebookon is, hogy mindig értesülj a legfrissebb tartalmakról. Ha még több inspirációt szeretnél, a Pinteresten és az Instagramon is megtalálsz.

Hasta la vista!
SKLinda