Kedves olvasóim, örömmel jelenthetem, sikeresen vettük az akadályokat és - minden elfogultság nélkül - mindössze 3 hónap szervezéssel, megvalósítottuk álom-esküvőnket. Alig vártam már, hogy végre megoszthassak néhány képet milyen is lett a végeredmény - ha már annyit beszéltem az előkészületekről itt és itt. És persze jöjjön néhány szívből és tapasztalatból szóló jó tanács is.
Első tanács mindenkinek, aki hasonlóképp maga tervezi, szervezi az esküvőjét - nagyon fontosak a megközelítőleg pontos tervek. DE előre fel kell készülni lelkileg és persze tartalék anyagokkal arra, hogy valami úgyis borul az előzetes elképzelésekhez képest. Szóval ha hagyunk teret a spontaneitásnak és a kreativitásnak az utolsó pillanatig, abból baj nem lehet. :D ÉS vonjuk be a barátokat! Nélkülük gyakorlatilag lehetetlen a kivitelezés.
Természetesen az utolsó pillanatban is változtak ütemtervek - hála égnek mind-mind pozitív irányban. Ennek is volt köszönhető, hogy végül minden időben összeállt.
Az esküvői szertartás a polgármesteri hivatalban volt, ami önmagában gyönyörű - így különösebb tervezést, szervezést nem igényelt - pipa. A gyűrűpárnánkat azért magam készítettem. ;)
Ellenben a bulit egy helyi vadászházban tartottuk, ahol adott volt az infrastruktúra alapja, a ház, szobák az ott-alvósoknak, mosdók, konyha, hűtők, kemence, üstök - amikben a menü készült. Viszont minden mást nekünk kellett odaszervezni: pl a sátrat a vacsorához és a cateringet. Az asztalokat ( a helyszínen kevés volt), székeket magunk szállítottuk oda-vissza. Mi hoztuk az összes italt is, az ásványvíztől a sörcsapig. Hála égnek, mind a sátras, mind a catering előbb tudott jönni felépíteni a helyszínt, mint azt előre be lett ütemezve - így koránt sem volt annyira stresszes, mint képzeltük (csak fárasztó ;)).
Egy korábbi bejegyzésben már említettem, hogy a hely hangulatához méltóan egy egyszerű, visszafogott dekoráció készült. Nem utolsósorban relatíve kicsi költségvetésből. Mindent magam szedtem össze és készítettem elő, majd a helyszínen barátok segítségével állítottuk készre, tettük a dolgokat a helyükre. Míg a sötétkék pompomok például boltiak, a krémszínűeket én csináltam. A sátorba nem készítettünk bonyolult hátteret, mindössze két jó hosszú jutavászonból készült zászlógirland és lógatott virágcsokrok adták a főasztal mögötti sátorfal dekorációját.
Az ültetőkártyák papír szélforgók lettek - ezek voltak egyben a köszönő ajándékok is. A papír szívószálakat a Karcsipapírtól vettem (ahogyan a krémszínű selyempapírt is a pompomokhoz), hozzá a sötétkék lapokat és az arany színű tűzőket a helyi papírboltban. 
Az ültetési rendet pedig egy több törzsben terebélyesedő fára tekertük körbe. Egy-egy szár volt egy-egy asztal - így találhatta meg mindenki, hogy hol foglal helyet a vacsoránál.
Mivel egy helyen nem fért el a vacsora és a táncparkett - míg előbbi a sátorban volt, utóbbi pedig a verandán, kicsit eltérő dekorációval készültem. Mivel a sátor alapjáraton világos, oda kerültek a jutavásznak és a sötétebb színek. A veranda viszont sötétre pácolt fával borított, így oda nem tehettem olyat, ami beleolvad a környezetbe. Így kerültek ide körbe a gerendákra aggatott befőttes üvegek virágokkal, az apró ledes fényfüzérek és a tortacsipkéből készült girlandok. A fényfűzért és persze a virágokat leszámítva a többi gyakorlatilag filléres, mégis mutatós megoldás.
Készítettünk még egy 'fotósarkot' is, csipke függönyökkel és pompomokkal, itt készültek a mindenféle csoportképek a vacsora előtt.
Egészen különleges piknikhangulatot adott, hogy egy hatalmas fonott kosárba begyűjtöttük otthonról az összes fellelhető plédet és pokrócot. Mire mi egy nagyon rövid kis fotózás után a helyszínre értünk, a násznép istenien feltalálta magát, a nagy füves placcon szétdobták a pokrócokat és többen elheveredtek pezsgőikkel a kezükben. Eközben zseniális DJ-nk a jobbnál jobb jazz és chillout zenékkel szórakoztatta a társaságot. Készültünk rengeteg legyezővel is, hála égnek jól is jöttek a melegben. A gyerekeknek buborékfújókkal és színes papírokkal zsírkrétákkal és lufikkal kedveskedtünk, bizton mondhatom óriási sikere volt!
Az egész buli egyszerűségéhez méltón az esküvői tortánk is nagyon visszafogott és légiesen könnyű volt, amilyennek egy meleg nyári estén lennie kell. :D
Ezúton is köszönjük a rengeteg segítséget, és a rendkívül profi szolgáltatásokat MINDENKINEK aki valamilyen formában részt vett álom esküvőnk kivitelezésében. Nélkülük nem jöhetett volna létre ez a fantasztikus buli!
Helyszín: Sopron - Nemeskúti úti vadászház
Catering- kitelepülés: Solo Restaurant
Zene: Fenyvesi Balázs, aka. DJ Bouge
Torta: Harrer
Fotók: dekoráció: Simon Andrea, család; rólunk Nagy-Bánhidi Melinda Photography
Hasta la vista!
SKLinda
